*Martina Stoessel*
-Mennünk kéne haza. -mondta.
-Igen. -mondtam és elindultunk. Csöndes volt az út. Az eső is elkezdett esni.
**
Csurom vizesen állítottunk be otthon. Levettük a cipőmet és csak azt hallottam, hogy valaki futva jön le a lépcsőn.
Maya.. Egyből Harry nyakába ugrott. Én csak ott álltam és néztem, majd elindultam fel a szobámba.
Rossz volt őket nézni. Rossz érzés volt. Beérve a szobámba leraktam a vizes táskámat és a fürdő felé mentem. Lezuhanyoztam és mikor végeztem átöltöztem. A hajamat nem szárítottam meg... Nem volt erőm hozzá. Befeküdtem az ágyamba és hallottam ahogy rezeg a telefonom.
Megnéztem. Egy üzenet volt Lodo-tól.
"Na szia élet ♥ Mi volt Harry-vel? A suliba nem tudtunk beszélni sajnos... Na de mesélj:3"
"Szia élet ♥ Nem volt semmi. Megkért, hogy várjam meg suli után. Elmentünk sétálni..."
Küldtem el az üzenetet. Pár másodperc múlva érkezett a válasz.
"Na mi történt?:/"
"Megfogta a kezem... És én...Nem akartam elengedni. Meg mikor haza értünk akkor Maya letámadta egyből és nagyon rossz volt őket látni..."
"Ne mond, hogy érzel valamit iránta? Neked ott van Jorge.:O"
"Nem vagy is nem akarok semmit érezni iránta... Szeretem Jorge-ot. Nagyon fontos nekem és nem akarom elveszíteni sem... De nem hiszem, hogy most egy ideig a szemébe tudnék nézni"
"Elhiszem... Viszont felfog neki tűnni, hogy valami baj van..."
"Tudom... De úgy is meg kell vele ezt beszélnem."
Még úgy egy órát beszéltünk utána elköszöntem tőle. Felkeltem mert megakartam nézni Rexet, de meghallottam, ahogy az ágy neki ütközik a falnak és nyögéseket is hallottam és tudtam, hogy nem anyáék, mert mind a ketten dolgoznak most...
Megnéztem az időt. Nem volt még olyan késő. Gyorsan kimentem a szobámból és leszaladtam a lépcsőn. Megkerestem Rexet és elvittem inkább sétálni. Jó lenne, ha Gemma is itt lenne, de ő az egyetemen van...
Már csak csepergett az eső, alig volt valaki az utcán. Úgy fél órája sétálok már, mikor összetalálkoztam Kim-mel. Elmentünk a parkba. Neki is elmeséltem a történteket és ő azzal nyugtatott, hogy ne féljek Jorge szemébe nézni, nem történt semmi olyan.
Valamennyire megnyugtatott, de akkor is tartok kicsit attól, hogy neki is elmeséljem .
Hazakísértem Kim-et majd mi is hazamentünk. Szerencsére nem laktunk annyira messze tőlük így hamar hazaértem. Félve mentem be. Nem akartam Maya-t és Harry-t látni. Anya és Dave még mindig sehol.
Úgy döntöttem áthívom Jorge-ot. Minél hamarabb meg kell vele beszélnem.
**
-Na mit szerettél volna mondani? -kérdezte az ágyamon ülve.
-Tudod -sóhajtottam. Nem tudtam, hogyan kezdjem el. - Harry-vel voltam ma. Vagy is suli után és elakart menni a parkba én meg tudtam, hogy nem biztos, hogy mennem kéne, de még is elmentem és mikor közöltem vele, hogy elmegyek vele ő megfogta a kezem. Először okésnak tartottam mert úgy gondoltam csak azért fogta meg a kezem, hogy el ne vesszek a tömegben, de később mikor már alig voltak és sétáltunk akkor nem engedtem el. Zavarba tudott hozni és mikor haza értünk fájt látni, hogy a húgom szereti őt.- lesütöttem szemem.
Magához húzott és átölelt, megcsókolt.
-Nem számít mi volt akkor, most még is itt vagy velem. Tudom, hogy szeretsz. -mondta és újra megcsókolt. Áttért a nyakamra. Csókolta, szívogatta én meg próbáltam kibírni, mert nagyon csikis volt. Majd elkezdett lejjebb haladni.
**
Arra keltem fel, hogy Jorge mocorog. Mikor megnéztem mit csinál annyit láttam, hogy öltözködik.
-Elmész? -kérdeztem álmosan.
-Mindjárt tizenegy, még házit kéne csinálnom. -mosolygott.
-Kikísérlek. -mondtam és én is öltözködni kezdtem. Lementünk és egészen a kapuig elkísértem.
-Rendben leszel? Figyelj ha zaklatni kezd csak egy szavadba kerül és többé nem lesz gondod rá. -mondta fenyegetően.
-Észben tartom, hogy szóljak, de ne cselekedj meggondolatlanul. -mondtam
-Szeretlek. -mondta és megcsókolt.
-Én is szeretlek. -mosolyogtam majd elköszöntünk.
*Harry Styles
Maya csöndesen aludt mellettem, én felkeltem és elkezdtem öltözni. Majd halkan kiosontam és átsétáltam a szobámba. Elhaladtam Martina szobája előtt ahol eléggé érdekes hangokat hallottam.
Egyszerűen az egész testemet átjárta a düh.. Belegondolva ,hogy az a fasz és Martina együtt... Megtudnám ölni... Akkor tedd meg. Hallottam újra a hangot. Nem tehetem meg, örökre megutálna.
Bementem a szobámba, felvettem a cipőmet és elraktam a szükséges "dolgaimat" majd egyszerűen a ablakomon keresztül távoztam.
**
-Oh Harry csodálatos volt az este. -mondta a csaj és beleszívott a cigarettájába. - Megismételhetnénk legközelebb is. -mosolygott
Elmosolyodtam. Legközelebb. Milyen vicces. Hangosan felnevettem, ő csak nézet rám, nem értette miért nevetek. odahajoltam hozzá megcsókoltam közbe a zsebemből elő vettem a kloroform-os zsebkendőt, amit míg aludt előkészítettem és mikor véget ért a csókunk egyből az orrához nyomtam.
Ellenkezett ugyan, de nem sokára lecsukta szemeit és eszméletlenül előre dőlt. Majd kikötöztem egy székhez, a házát körbeöntöztem benzinnel és vártam, hogy felkeljen.
Nevettem míg ő zokogva kértem, hogy engedjem el és cserébe megígéri, hogy nem szól senkinek erről. A kis késemet elővettem és oda sétáltam hozzá. Nevetve kezdtem el vagdosni, míg ő felsikított a fájdalomtól. Gyönyörű volt hallani. Levágtam az ujjait amit egy kis zacskóba tettem, majd búcsú csókot adtam neki és megfürödtem. a véres és piszkos ruháimat levettem és átvettem a váltóruhámat.
A bizonyítékokat a házzal együtt felgyújtottam. A következő áldozat Jorge. Mondta egy hang a fejemben.
Sziasztok:3 Meghoztam az új fejezetet☺ Ha tetszik akkor iratkozzatok fel és írjatok megjegyzést
2016. augusztus 16., kedd
2016. július 28., csütörtök
8. Fejezet
*Martina Stoessel*
Lépteket hallottam és egy erős kéz markolta meg csuklómat. Felszisszentem a fájdalomtól, de őt nem érdekelte. Felnéztem rá. Dühösen nézett amitől megrémültem.
-Nem szeretem amikor csak úgy faképnél hagynak. - a hangja komoly volt. Félelmetesen mély. Oda hajolt a fülemhez és suttogni kezdet: - Ma a suli végén találkozzunk a kapu előtt és ajánlom, hogy ott legyél. -elengedte a csiklóm és elment.
Remegtem. Nagyon megijesztett. Damien jött oda hozzám, hogy mi a bajom, mert eléggé sápadt vagyok. Persze lerendeztem, hogy nincsen semmi, de nem igazán hitt nekem.
**
Mikor véget ért a suli összepakoltam és elindultam kifelé. A kapuban megláttam őt. Nem volt nagy kedvem hozzá, de muszáj volt oda mennem. Jorge hátulról megölelt, ezzel megakadályozta, hogy tovább menjek.
Láttam ahogyan Harry felénk fordul és azt is, hogy dühösen nézz.
-Szia. -csókolt volna meg, de csak puszi lett belőle.
-Szia -mosolyogtam.
-Mi a baj? -kérdezte aggódva
-Nincsen semmi, viszont most mennem kell mert dolgom van. -mondtam és Harry-re pillantottam.
-Aggódnom kéne? -kérdezte mikor meglátta kit nézek.
-Nem, vagy is nem hiszem. De ha bármi történik hívni foglak. -mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára elköszönés képen és elindultam a göndör férfi felé..
-Szia. -mondtam és elsétáltam mellette. Ő mellém jött.
-Szóval miatta utasítottál vissza, igaz?
-Nem tudtad, hogy együtt vagyunk?-kérdeztem.
-De. Csak... csak... - rám nézett. Egyenesen a szemembe. -Csak reméltem, hogy nem igaz.
Ahogy néztem, olyan ártatlannak tűnik. Olyan magányosnak ahogy a szemébe nézek. Akaratom ellenére is megöleltem.
Mind a ketten meglepődtünk, de mielőtt viszonozhatta volna elszakadtam tőle.
-Sajnálom. -mondtam zavarban.
-Martina- nem tudta, hogy folytassa.
-Igen?- néztem rá egy pillanatra, de még mindig zavarban vagyok.
-Mit szólnál ha elmennénk a parkba?
-Nem is tudom. -haraptam az ajkamba. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne vele elmenni bárhova is. De mikor megláttam a tekintetét, összeszorult a szívem. -Szívesen elmennék veled -mosolyogtam rá és láttam ahogy felragyog a szeme.
-Akkor menjünk. -megfogta a kezem és futni kezdett. Szerencsémre nem olyan gyorsan, szóval tudtam tartani a tempót és én is fogtam a kezét. A kezünkre néztem és a szívem majd kiugrott a helyéről.
Nem. Nem szabad ezt tennem. Én Jorge-ot szeretem. Nem tehetem ezt vele, nem érdemli meg. De nem tudom elengedni a kezét, akkor sem mikor már rég nem futottunk, hanem sétáltunk .
Mögötte ballagtam és még mindig a kezünket néztem . Hirtelen megállt, így a hátának ütköztem.
-Sajnálom.- motyogta alig érthetően. Elengedte a kezem és felém fordult.
Gyönyörű zöld szemeivel engem figyelt. Nem bírtam megszólalni.
Úristen, nagyon rég írtam már, szóval elnézést, ha kicsit furcsa lett>.< Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt egy rész sem és nem hallottatok a blogról semmit. Viszont megszeretném köszönni a több mint 6000 megtekintést és a 15 feliratkozót ☺nagyon jól esik ☺☺
Remélem tetszett ez a fejezet ☺
Lépteket hallottam és egy erős kéz markolta meg csuklómat. Felszisszentem a fájdalomtól, de őt nem érdekelte. Felnéztem rá. Dühösen nézett amitől megrémültem.
-Nem szeretem amikor csak úgy faképnél hagynak. - a hangja komoly volt. Félelmetesen mély. Oda hajolt a fülemhez és suttogni kezdet: - Ma a suli végén találkozzunk a kapu előtt és ajánlom, hogy ott legyél. -elengedte a csiklóm és elment.
Remegtem. Nagyon megijesztett. Damien jött oda hozzám, hogy mi a bajom, mert eléggé sápadt vagyok. Persze lerendeztem, hogy nincsen semmi, de nem igazán hitt nekem.
**
Mikor véget ért a suli összepakoltam és elindultam kifelé. A kapuban megláttam őt. Nem volt nagy kedvem hozzá, de muszáj volt oda mennem. Jorge hátulról megölelt, ezzel megakadályozta, hogy tovább menjek.
Láttam ahogyan Harry felénk fordul és azt is, hogy dühösen nézz.
-Szia. -csókolt volna meg, de csak puszi lett belőle.
-Szia -mosolyogtam.
-Mi a baj? -kérdezte aggódva
-Nincsen semmi, viszont most mennem kell mert dolgom van. -mondtam és Harry-re pillantottam.
-Aggódnom kéne? -kérdezte mikor meglátta kit nézek.
-Nem, vagy is nem hiszem. De ha bármi történik hívni foglak. -mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára elköszönés képen és elindultam a göndör férfi felé..
-Szia. -mondtam és elsétáltam mellette. Ő mellém jött.
-Szóval miatta utasítottál vissza, igaz?
-Nem tudtad, hogy együtt vagyunk?-kérdeztem.
-De. Csak... csak... - rám nézett. Egyenesen a szemembe. -Csak reméltem, hogy nem igaz.
Ahogy néztem, olyan ártatlannak tűnik. Olyan magányosnak ahogy a szemébe nézek. Akaratom ellenére is megöleltem.
Mind a ketten meglepődtünk, de mielőtt viszonozhatta volna elszakadtam tőle.
-Sajnálom. -mondtam zavarban.
-Martina- nem tudta, hogy folytassa.
-Igen?- néztem rá egy pillanatra, de még mindig zavarban vagyok.
-Mit szólnál ha elmennénk a parkba?
-Nem is tudom. -haraptam az ajkamba. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne vele elmenni bárhova is. De mikor megláttam a tekintetét, összeszorult a szívem. -Szívesen elmennék veled -mosolyogtam rá és láttam ahogy felragyog a szeme.
-Akkor menjünk. -megfogta a kezem és futni kezdett. Szerencsémre nem olyan gyorsan, szóval tudtam tartani a tempót és én is fogtam a kezét. A kezünkre néztem és a szívem majd kiugrott a helyéről.
Nem. Nem szabad ezt tennem. Én Jorge-ot szeretem. Nem tehetem ezt vele, nem érdemli meg. De nem tudom elengedni a kezét, akkor sem mikor már rég nem futottunk, hanem sétáltunk .
Mögötte ballagtam és még mindig a kezünket néztem . Hirtelen megállt, így a hátának ütköztem.
-Sajnálom.- motyogta alig érthetően. Elengedte a kezem és felém fordult.
Gyönyörű zöld szemeivel engem figyelt. Nem bírtam megszólalni.
Úristen, nagyon rég írtam már, szóval elnézést, ha kicsit furcsa lett>.< Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt egy rész sem és nem hallottatok a blogról semmit. Viszont megszeretném köszönni a több mint 6000 megtekintést és a 15 feliratkozót ☺nagyon jól esik ☺☺
Remélem tetszett ez a fejezet ☺
2015. október 14., szerda
7. Fejezet
*Martina Stoessel*
Kezem ökölbe szorult, nem lehet igaz, hogy pont mellém ültették. Ő meg diadal ittas mosollyal haladt felém. Mikor leült mellém a lehető legmesszebb húzódtam tőle.
-Hello -szólalt meg. Vissza se köszöntem inkább figyeltem a tanárt. Ő ezen egy jót mosolygott.
Óra után mikor felakartam állni, megfogta a kezemet. Én csak értetlenül meredtem rá.
-Suli után találkozzunk. -nyögte ki.
-Semmi okom sincs, hogy találkozzak veled. -mondtam és felálltam.
-Csak hogy tudd -állt fel ő is. -nekem még senki nem mondott nemet.
-Hát úgy tűnik valaki még is, mivel azt mondtam nem találkozok veled. -mondtam és felkaptam a táskámat. -Na bye bye -mosolyogtam és kisétáltam. Utoljára hátra pillantottam ,csak annyit láttam, hogy megnyalja az ajkait és engem bámul.
**
-Hé Tini. Nézd. Harry egyfolytában téged nézz.- szólt Lodo.
-És mit csináljak vele? -motyogtam. -Inkább élvezem, hogy végre süt a nap -mosolyogtam.
-De ugye tudod, hogy most éppen feléd tart?
-Mi? -Néztem Lodo-ra majd Harry irányába. A kurva életbe. -Azt hiszem, hogy inkább megyek vissza a terembe.
-Sziasztok -mosolygott.
-Úgy tűnik már mindegy, azt hiszem hagylak inkább titeket. Sziasztok -köszönt el Lodo és elment.
Cseszd meg. Igazi minta barát.
-Mi újság? -kérdezte kedvesen(?)
-Semmi, de most mennem kell. Fontos dolgom van. -magyaráztam neki.
-És ezt most vegyem is be? Ne néz azért ennyire hülyének.
-Bocs, de semmi kedvem veled társalogni. -mondtam
-Hát ezt pont leszarom mihez van kedved. -vágta rá.
Itt telt be a pohár.
-Mi az, hogy leszarod? Faszomat. Nem elég, hogy együtt kell veled élnem, zaklatsz, a húgommal kavarsz. Még beszélnem is kell veled, közbe semmi kedvem, mert ki nem állhatlak! -kiabáltam és ott hagytam.
Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt rész, de nem volt időm. Megpróbálom most gyakrabban hozni a fejezeteket, de nem ígérek semmit.
Ha tetszett a fejezet iratkozz fel, írj véleményt és pipálj:)
Kezem ökölbe szorult, nem lehet igaz, hogy pont mellém ültették. Ő meg diadal ittas mosollyal haladt felém. Mikor leült mellém a lehető legmesszebb húzódtam tőle.
-Hello -szólalt meg. Vissza se köszöntem inkább figyeltem a tanárt. Ő ezen egy jót mosolygott.
Óra után mikor felakartam állni, megfogta a kezemet. Én csak értetlenül meredtem rá.
-Suli után találkozzunk. -nyögte ki.
-Semmi okom sincs, hogy találkozzak veled. -mondtam és felálltam.
-Csak hogy tudd -állt fel ő is. -nekem még senki nem mondott nemet.
-Hát úgy tűnik valaki még is, mivel azt mondtam nem találkozok veled. -mondtam és felkaptam a táskámat. -Na bye bye -mosolyogtam és kisétáltam. Utoljára hátra pillantottam ,csak annyit láttam, hogy megnyalja az ajkait és engem bámul.
**
-Hé Tini. Nézd. Harry egyfolytában téged nézz.- szólt Lodo.
-És mit csináljak vele? -motyogtam. -Inkább élvezem, hogy végre süt a nap -mosolyogtam.
-De ugye tudod, hogy most éppen feléd tart?
-Mi? -Néztem Lodo-ra majd Harry irányába. A kurva életbe. -Azt hiszem, hogy inkább megyek vissza a terembe.
-Sziasztok -mosolygott.
-Úgy tűnik már mindegy, azt hiszem hagylak inkább titeket. Sziasztok -köszönt el Lodo és elment.
Cseszd meg. Igazi minta barát.
-Mi újság? -kérdezte kedvesen(?)
-Semmi, de most mennem kell. Fontos dolgom van. -magyaráztam neki.
-És ezt most vegyem is be? Ne néz azért ennyire hülyének.
-Bocs, de semmi kedvem veled társalogni. -mondtam
-Hát ezt pont leszarom mihez van kedved. -vágta rá.
Itt telt be a pohár.
-Mi az, hogy leszarod? Faszomat. Nem elég, hogy együtt kell veled élnem, zaklatsz, a húgommal kavarsz. Még beszélnem is kell veled, közbe semmi kedvem, mert ki nem állhatlak! -kiabáltam és ott hagytam.
Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt rész, de nem volt időm. Megpróbálom most gyakrabban hozni a fejezeteket, de nem ígérek semmit.
Ha tetszett a fejezet iratkozz fel, írj véleményt és pipálj:)
2015. május 11., hétfő
6. Fejezet 2. rész
*Martina Stoessel*
Lodo és Ruggero már haza mentek. Már a lefekvéshez készülődtem, mikor hallottam, az ajtó csapódást. Nem törődtem vele. Kiöblítettem a számat és vissza helyeztem a fogkefémet és a fogkrémemet a szekrénybe. Összekötöttem a köntösömet és lementem a konyhába, hogy hozzak fel estére egy pohár vizet.
Mikor mentem fel a lépcsőn, csak azt hallottam, hogy a húgom szobájából nyögések jönnek ki, meg hogy az ágy a falhoz csapódik.
Basszátok meg. Hogy a halálba aludjak? -gondoltam magamba, mivel az enyém a szomszédos szoba így hallani fogok mindent.
Gyorsan a szobámba siettem és bezártam az ajtót. Leraktam az éjjeli szekrényemre a vizet és levettem a köntösömet. Befeküdtem az ágyba elő vettem a telefonomat, bele dugtam a fülhallgatót és elindítottam egy zenét.
Lecsuktam a szememet és mélyeket lélegezek, hát ha elalszok hamarabb. Utána csak arra emlékszem, hogy reggel valaki az ajtómon kopogtat.
-Tini! Ébredj!! Elfogsz késni.
-Mindjárt megyek anyu -szóltam vissza. Megnéztem a telefonomat. Alig 30 percem maradt, hogy a sulihoz érjek. Gyorsan kikeltem az ágyból és kiszedtem a fülhallgatót is. A szekrényemhez mentem és egy jó kis szettet próbáltam össze válogatni.
Egy fehér pólót vettem fel és egy egyszerű csőfarmert választottam. Gyorsan átöltöztem és felvettem a táskámat a vállamra, a telefonomat lekaptam a töltőről és kinyitottam az ajtót leszaladtam a lépcsőn és vettem is a cipőmet.
-Szia életem -simogattam meg Rex buksiját, majd a tiszta kezemmel egy almáért nyúltam.
-Drágám.... Elfelejtettél fésülködni. -mondta mosolyogva anyu.
-Basszus. Köszi anyu -letettem az almás és gyorsan megfésülködtem és felkötöttem a hajamat. A bőrdzsekimet is felvettem és a táskát újra a vállamra kaptam.
-Dave -szóltam, de Dave közbe szólt.
-Apu vagyok -mosolygott, ami engem is megmosolyogtatott.
-Apu elvinnél a suliba, késésben vagyok.
-Persze. Hozom a kocsi kulcsot és a kocsiba találkozunk.
-Köszönöm. -mondtam és beleharaptam az almába. -Szia anyu -mondtam mikor lenyeltem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Szia kincsem. Siess haza.
-Oké. Szia életem -köszöntem el Rex-től is. Gondolom a többiek már a suliban vannak.
**
Első órám biosz volt. Ott Jorge mellett ülök. A következő Angol ott Lodo mellett ülök, utána spanyol ott Rugg mellet, utána dupla francia ahol Damien mellett és az utolsó órám.
Bementem a terembe és szememmel Jorge-ot kerestem. De sehol nem láttam. Leültem a helyemre és oda mentem Damien-hoz.
-Szia -köszöntem.
-Szia -mosolygott és megölelt.
-Jorge? -kérdeztem.
-Beteg. Elkapta az öccsétől. Úgy, hogy egy ideig nem lesz.
-Értem köszi.
Vissza mentem a padomhoz pont megszólalt a csengő. A tanár időben megjött. Mindenki felállt és köszönt, majd helyet foglaltak. Elő vettem a felszerelésemet és a 150 oldalra lapoztam.
Ajtó nyitódást hallottam, de nem néztem fel.
-Örülök, hogy megjelenik az órámon Mr. Styles.
-Hazudnék ha azt mondanám, hogy én is.
-Velem ne szemtelenkedj. Ülj le Miss Stoessel mellé.
Na baszd meg.
 |
| Rex&Tini |
Lodo és Ruggero már haza mentek. Már a lefekvéshez készülődtem, mikor hallottam, az ajtó csapódást. Nem törődtem vele. Kiöblítettem a számat és vissza helyeztem a fogkefémet és a fogkrémemet a szekrénybe. Összekötöttem a köntösömet és lementem a konyhába, hogy hozzak fel estére egy pohár vizet.
Mikor mentem fel a lépcsőn, csak azt hallottam, hogy a húgom szobájából nyögések jönnek ki, meg hogy az ágy a falhoz csapódik.
Basszátok meg. Hogy a halálba aludjak? -gondoltam magamba, mivel az enyém a szomszédos szoba így hallani fogok mindent.
Gyorsan a szobámba siettem és bezártam az ajtót. Leraktam az éjjeli szekrényemre a vizet és levettem a köntösömet. Befeküdtem az ágyba elő vettem a telefonomat, bele dugtam a fülhallgatót és elindítottam egy zenét.
Lecsuktam a szememet és mélyeket lélegezek, hát ha elalszok hamarabb. Utána csak arra emlékszem, hogy reggel valaki az ajtómon kopogtat.
-Tini! Ébredj!! Elfogsz késni.
-Mindjárt megyek anyu -szóltam vissza. Megnéztem a telefonomat. Alig 30 percem maradt, hogy a sulihoz érjek. Gyorsan kikeltem az ágyból és kiszedtem a fülhallgatót is. A szekrényemhez mentem és egy jó kis szettet próbáltam össze válogatni.
Egy fehér pólót vettem fel és egy egyszerű csőfarmert választottam. Gyorsan átöltöztem és felvettem a táskámat a vállamra, a telefonomat lekaptam a töltőről és kinyitottam az ajtót leszaladtam a lépcsőn és vettem is a cipőmet.
-Szia életem -simogattam meg Rex buksiját, majd a tiszta kezemmel egy almáért nyúltam.
-Drágám.... Elfelejtettél fésülködni. -mondta mosolyogva anyu.
-Basszus. Köszi anyu -letettem az almás és gyorsan megfésülködtem és felkötöttem a hajamat. A bőrdzsekimet is felvettem és a táskát újra a vállamra kaptam.
-Dave -szóltam, de Dave közbe szólt.
-Apu vagyok -mosolygott, ami engem is megmosolyogtatott.
-Apu elvinnél a suliba, késésben vagyok.
-Persze. Hozom a kocsi kulcsot és a kocsiba találkozunk.
-Köszönöm. -mondtam és beleharaptam az almába. -Szia anyu -mondtam mikor lenyeltem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Szia kincsem. Siess haza.
-Oké. Szia életem -köszöntem el Rex-től is. Gondolom a többiek már a suliban vannak.
**
Első órám biosz volt. Ott Jorge mellett ülök. A következő Angol ott Lodo mellett ülök, utána spanyol ott Rugg mellet, utána dupla francia ahol Damien mellett és az utolsó órám.
Bementem a terembe és szememmel Jorge-ot kerestem. De sehol nem láttam. Leültem a helyemre és oda mentem Damien-hoz.
-Szia -köszöntem.
-Szia -mosolygott és megölelt.
-Jorge? -kérdeztem.
-Beteg. Elkapta az öccsétől. Úgy, hogy egy ideig nem lesz.
-Értem köszi.
Vissza mentem a padomhoz pont megszólalt a csengő. A tanár időben megjött. Mindenki felállt és köszönt, majd helyet foglaltak. Elő vettem a felszerelésemet és a 150 oldalra lapoztam.
Ajtó nyitódást hallottam, de nem néztem fel.
-Örülök, hogy megjelenik az órámon Mr. Styles.
-Hazudnék ha azt mondanám, hogy én is.
-Velem ne szemtelenkedj. Ülj le Miss Stoessel mellé.
Na baszd meg.
Sziasztok!
Sajnálom, hogy ilyen sokáig kellet várnotok, de nincs most olyan sok időm írni.
Tényleg nagyon sajnálom.
Remélem tetszett.
Puszi: Tini
2014. december 30., kedd
6. Fejezet 1. rész
*Harry Styles*
-Ha...Harry... Mi... Mit csinálsz? -kérdezte a szöszi ijedten.
-Nyugalom nem fog fájni -vigyorodtam el, miközben hazudtam neki. Végig mértem meztelen testét, s kezét az ágyhoz kötöttem. Elővettem egy filcet és körbe rajzoltam a szív, máj, epe és a vese helyét. Ezeket később eladom, de nem a pénz miatt teszem ezt a nőkkel, hanem mert élvezem ahogy szenved, utána segítségért kiabál, utána könyörög az életéért és végül meghal.
-Harry -motyogta -azt hittem szeretsz. -mondta a könnyeivel küszködve. Öld meg. Tedd meg!
Te egy gyilkos vagy.
Egy örült pszichopata.
-ELÉG!!!! -fogtam meg a fejemet. Elő vettem egy kiskést és a nyakához emeltem. Tedd meg! Szép lassan a bőréhez érintettem, s egy kicsit belenyomtam. Fájdalmas sikoly hagyta el ajkait, nyakából meg vörös folyadék bújt elő.
Vér.
Tedd meg! Vágd el! Öld meg! Hisz gyilkos vagy Styles. TE ölted meg anyádat.
-Nem én voltam. NEM ÉN TETTEM !!! -ordítottam, majd jobban belenyomtam az éles tárgyat a nyakába.
* Martina Stoessel*
Kukoricát zabálva nézem Ruggeroval és Lodoval az Inuyasha 2 évad 9 részét laptopon. Igen Inuyashat, nos én vagy is mi szeretjük. És nem érdekel ki mit mond.
-Tényleg lefeküdtek? -döbbent le Lodo, miközben néztük az animét.
-Igen. -morogtam.
-Ez durva -motyogja teli szájjal Rugg.
-Az. Nem ismerek a húgomra, mi ütött vajon belé? -tettem fel a költői kérdést.
-Tudod Harry nem olyan csúnya, sőt igen helyes. -motyogta Lodo.
-Ezt meg sem hallottam. Egyszerűen utálom őt. -morogtam.
-Nekem se tetszik nyugi -mondta Rugg, amin fel is nevettem.
-Én sem kedvelem, de attól még igaz, hogy helye. -mondta Lodo.
-Ha te mondod. -zártam le ezt a témát.
*Harry Styles*
Még jó, hogy hoztam váltás ruhát. A csaj vére teljesen össze vérezte a felsőmet. Bementem a fürdőszobájába, majd lezuhanyoztam. A belső szerveit ez zacskóba raktam, s táskámba tettem. Felvettem a tiszta ruháimat majd a véres ruhámat is elraktam.
Egy utolsó pillantást vettetem a lányra. Csupa vér.
Tudtam hogy megteszed. Hiszen egy gyilkos vagy.
-Fogd be.- morogtam, és újra a fejemhez kaptam.
-Ha...Harry... Mi... Mit csinálsz? -kérdezte a szöszi ijedten.
-Nyugalom nem fog fájni -vigyorodtam el, miközben hazudtam neki. Végig mértem meztelen testét, s kezét az ágyhoz kötöttem. Elővettem egy filcet és körbe rajzoltam a szív, máj, epe és a vese helyét. Ezeket később eladom, de nem a pénz miatt teszem ezt a nőkkel, hanem mert élvezem ahogy szenved, utána segítségért kiabál, utána könyörög az életéért és végül meghal.
-Harry -motyogta -azt hittem szeretsz. -mondta a könnyeivel küszködve. Öld meg. Tedd meg!
Te egy gyilkos vagy.
Egy örült pszichopata.
-ELÉG!!!! -fogtam meg a fejemet. Elő vettem egy kiskést és a nyakához emeltem. Tedd meg! Szép lassan a bőréhez érintettem, s egy kicsit belenyomtam. Fájdalmas sikoly hagyta el ajkait, nyakából meg vörös folyadék bújt elő.
Vér.
Tedd meg! Vágd el! Öld meg! Hisz gyilkos vagy Styles. TE ölted meg anyádat.
-Nem én voltam. NEM ÉN TETTEM !!! -ordítottam, majd jobban belenyomtam az éles tárgyat a nyakába.
* Martina Stoessel*
Kukoricát zabálva nézem Ruggeroval és Lodoval az Inuyasha 2 évad 9 részét laptopon. Igen Inuyashat, nos én vagy is mi szeretjük. És nem érdekel ki mit mond.
-Tényleg lefeküdtek? -döbbent le Lodo, miközben néztük az animét.
-Igen. -morogtam.
-Ez durva -motyogja teli szájjal Rugg.
-Az. Nem ismerek a húgomra, mi ütött vajon belé? -tettem fel a költői kérdést.
-Tudod Harry nem olyan csúnya, sőt igen helyes. -motyogta Lodo.
-Ezt meg sem hallottam. Egyszerűen utálom őt. -morogtam.
-Nekem se tetszik nyugi -mondta Rugg, amin fel is nevettem.
-Én sem kedvelem, de attól még igaz, hogy helye. -mondta Lodo.
-Ha te mondod. -zártam le ezt a témát.
*Harry Styles*
Még jó, hogy hoztam váltás ruhát. A csaj vére teljesen össze vérezte a felsőmet. Bementem a fürdőszobájába, majd lezuhanyoztam. A belső szerveit ez zacskóba raktam, s táskámba tettem. Felvettem a tiszta ruháimat majd a véres ruhámat is elraktam.
Egy utolsó pillantást vettetem a lányra. Csupa vér.
Tudtam hogy megteszed. Hiszen egy gyilkos vagy.
-Fogd be.- morogtam, és újra a fejemhez kaptam.
2014. december 3., szerda
5. Fejezet
*Martina Stoessel*
Mikor az otthonomhoz értem megláttam egy sötét alakot. Rám emelte tekintetét és egyből zöld íriszeivel találkoztam. Bárhol felismerem ezt a tekintetet. Ő volt az.
Harold Edward Styles.
-Hello Martina -mosolygott.
-Hali. -morogtam, majd besétáltam a kapunk. Persze követet. -Harry menj haza, most nincs kedvem hozzád. -morogtam udvariatlanul.
-Épp oda tartok -mosolygott. Nagyot nyeltem és berohantam a házba. Egyből a konyhába vezetett az utam, ahol megpillantottam Davet és anyát.
-Szia kincsem -üdvözölt egy mosollyal.
-Miért mondja Harry azt, hogy ez az otthona? -kérdezem felvont szemöldökkel és karba tett kézzel.
-Mivel -kuncog anya -úgy döntöttünk Davevel, hogy össze költözünk -mondta. Még egyszer nagyot nyeltem, arcom szerintem sokkal sápadtabb lett, lábaim remegtek.
-Minden rendben? -jött egy rekedtes hang mögülem. Hátra fordultam és az ő diadalittas mosolyával találtam szembe magam. Szó nélkül elmentem mellette és felrohantam a szobámba.
Magam után bezártam az ajtót és az ágyba feküdtem. Arcomat a párnámba temettem legszívesebben üvöltöttem volna.
**
Kopogást hallok. Kikelek az ágyból és az ajtóhoz sétálok. Kinyitottam, de egy kellemetlen személlyel találtam magam szembe, ezért épp becsukni készültem az ajtót.
-Várj már -szólalt meg vinnyogó hangján.
-Maya, nem érdekel fáradt vagyok. -vágtam rá egyből.
-Naaa.. Mi bajod van? -Kérdezi nyávogva.
-Semmi. -morogtam.
-Na... De beszélnem kell veled. -mondta.
-Rendben -sóhajtottam -gyere. -mondtam és arrébb léptem az ajtótól, hogy bebírjon jönni. Leültünk az ágyra.
-Szóval... Tudod Harry és én együtt vagyunk és... -persze hogy megint ezzel jön. Faszom ki van Harryvel.
-És?- kérdeztem unottan.
-Lefeküdtünk. -mondta és lehajtotta a fejét. A szemeim kitágultak a döbbenettől.
-ELMENT AZ ESZED??? MÉG CSAK 16 VAGY! KISKORÚ!! -Ordítottam le.
-Tudom, de mi szeretjük egymást. -mondta.
-OH, HÁT PERSZE HIDD EL MIKOR RÁD UN ELHAGY. - ordítottam újra.
-EZ AZ ÉN DOLGOM NEM A TIED, ÉS NEM FOG RÁM UNNI MIVEL SZERELMES BELÉM. -s ki is sétált, maga után bevágta az ajtómat.
-NORMÁLISA IS BELEHET CSUKNI. Hülye -morogtam a végét. Alig ismerik egymást és már dugnak, nem is ismerek Mayára.
Sziasztok, sajnos most csak egy rövid résszel szolgálhattam:( De továbbra is várok kommenteket, feliratkozókat és pipákat:))
Mikor az otthonomhoz értem megláttam egy sötét alakot. Rám emelte tekintetét és egyből zöld íriszeivel találkoztam. Bárhol felismerem ezt a tekintetet. Ő volt az.
Harold Edward Styles.
-Hello Martina -mosolygott.
-Hali. -morogtam, majd besétáltam a kapunk. Persze követet. -Harry menj haza, most nincs kedvem hozzád. -morogtam udvariatlanul.
-Épp oda tartok -mosolygott. Nagyot nyeltem és berohantam a házba. Egyből a konyhába vezetett az utam, ahol megpillantottam Davet és anyát.
-Szia kincsem -üdvözölt egy mosollyal.
-Miért mondja Harry azt, hogy ez az otthona? -kérdezem felvont szemöldökkel és karba tett kézzel.
-Mivel -kuncog anya -úgy döntöttünk Davevel, hogy össze költözünk -mondta. Még egyszer nagyot nyeltem, arcom szerintem sokkal sápadtabb lett, lábaim remegtek.
-Minden rendben? -jött egy rekedtes hang mögülem. Hátra fordultam és az ő diadalittas mosolyával találtam szembe magam. Szó nélkül elmentem mellette és felrohantam a szobámba.
Magam után bezártam az ajtót és az ágyba feküdtem. Arcomat a párnámba temettem legszívesebben üvöltöttem volna.
**
Kopogást hallok. Kikelek az ágyból és az ajtóhoz sétálok. Kinyitottam, de egy kellemetlen személlyel találtam magam szembe, ezért épp becsukni készültem az ajtót.
-Várj már -szólalt meg vinnyogó hangján.
-Maya, nem érdekel fáradt vagyok. -vágtam rá egyből.
-Naaa.. Mi bajod van? -Kérdezi nyávogva.
-Semmi. -morogtam.
-Na... De beszélnem kell veled. -mondta.
-Rendben -sóhajtottam -gyere. -mondtam és arrébb léptem az ajtótól, hogy bebírjon jönni. Leültünk az ágyra.
-Szóval... Tudod Harry és én együtt vagyunk és... -persze hogy megint ezzel jön. Faszom ki van Harryvel.
-És?- kérdeztem unottan.
-Lefeküdtünk. -mondta és lehajtotta a fejét. A szemeim kitágultak a döbbenettől.
-ELMENT AZ ESZED??? MÉG CSAK 16 VAGY! KISKORÚ!! -Ordítottam le.
-Tudom, de mi szeretjük egymást. -mondta.
-OH, HÁT PERSZE HIDD EL MIKOR RÁD UN ELHAGY. - ordítottam újra.
-EZ AZ ÉN DOLGOM NEM A TIED, ÉS NEM FOG RÁM UNNI MIVEL SZERELMES BELÉM. -s ki is sétált, maga után bevágta az ajtómat.
-NORMÁLISA IS BELEHET CSUKNI. Hülye -morogtam a végét. Alig ismerik egymást és már dugnak, nem is ismerek Mayára.
Sziasztok, sajnos most csak egy rövid résszel szolgálhattam:( De továbbra is várok kommenteket, feliratkozókat és pipákat:))
2014. november 8., szombat
4. Fejezet
*Martina Stoessel*
Újabb gyilkosság
Újabb gyilkosság
Ma egy helyi lakos, Aria Horant (15) meggyilkolták. Ma reggel bátya Niall Horan (20) talált rá. A szőrnyű tragédia nagy hatással von az egész családra. A gyilkost még mindig nem találták meg.
Olvastam el ezt a szőrnyű hírt. Szegény Niall, el sem tudom képzelni mit érezhet most és amikor megtalálta húgát.
-Kicsim ha nem sietsz elkésel. -szólt anya- És ha találkozol Niall-el, ad át részvétünket a húga elvesztése miatt. -mondja halkan a végét.
Nem vagyok vele olyan jó beszélgetős viszonyba, mióta Dave jegyese lett. Jó fej Dave meg Gemmat is imádom, de nem bízok Harrybe.
Sajnos, napi szinten ölnek meg fiatal lányokat, de a tettes nem került elő. Volt akit megnyúzva találtak, volt akit először megfojtottak utána megerőszakolták, volt aki akaratából volt együtt a gyilkossal, mert hát nem tudhatta és a végén megölte.
Szóval minden képen egy férfi/fiú az.
**
-Hallottad a gyilkosságot? -kérdezte Katy.
-Igen, szegény Niall nem lehet könnyű nekik. -mondtam szomorúan. Nem igazán voltam beszélő viszonyba vele, de mindig is úgy gondoltam hogy hiába menő, nem szált el soha magától, amiért tisztelem.
-Itt van mellettünk órája, át megyünk? -tette fel kínosan a kérdése. Nos Katynek bejön Niall, csak fél bevallani érzéseit, meg Niall barátnőjétől is fél.
Bár szerintem hamarosan szakítanak, mindig veszekednek. Sajnálom őt nagyon.
-Menjünk. -egyeztem bele.
Átmentünk a irodalom terembe, s a tömeg fele mentünk. Átvágtunk mindenkin és egyenesen Niallhoz mentünk, aki csak a fejét lógatva nézz maga elé.
-Niall -szól Katy. Felnéz rá. Szemei pirosak voltak a sírástól, arca sápadt, haja kuszán áll.
Niall csak megölelte és halkan felzokogott. Mindenki meglepődött. Katy nyugtatás képen simogatni kezdte a hátát.
-Ssss... Semmi baj...
-Megölték. -suttogta halkan.
-Tudom és részvétem -motyogja. Az ölelést Niall szakította meg, majd rám emelte tekintetét. Borzasztó látvány volt.
-Részvétem Niall -öleltem meg, viszonozta ölelésem ami jól esett. elköszöntünk tőle és megbeszéltünk hogy ebédnél egy asztalnál ülünk.
Kimentünk és egyből Jorge és Damien jött szembe.
-Sziasztok -motyogják vissza köszöntünk. Oda sétáltam Jorgehoz és megöleltem, ő megcsókolta amit viszonoztam is.
**
Ebédidő. Én, Katy, Jorge, Damien és Niall ültünk egy asztalnál. Liz szúrósan ránk pillantott (Niall barátnője) de mi ügyet sem vetettünk rá. Majd Harry lépet be Emmaval. A szőkeség egy nagy kurva, mini szoknyát viselt és egy mélyen kivágott pólót. Baszki kint esik ez meg úgy öltözik mintha nyár lenne.
-Hogy lehet valaki ilyen kurva? -motyogja Niall.
-Akkor nem csak én néztem- motyogtuk Damiennal. Katy és Jorge helyeslően bólintott.
**
A nap gyorsan eltelt, az esernyőmmel haza gyalogoltam, a cipőm teljesen beázott és még egy saroknyira voltam hogy haza érjek.
Mikor az otthonomhoz értem megláttam egy sötét alakot. Rám emelte tekintetét és egyből zöld íriszeivel találkoztam. Bárhol felismerem ezt a tekintetet. Ő volt az.
Sziasztok:) Végre meghoztam a 4. Fejezetet:) Köszönöm még egyszer a díjat Torinak <33 imádlak:) Köszönöm a több mint 1500 oldalmegjelenítést és a 7 rendszeres olvasót. Remélem még bővülni fog:) Szívesen várom chat-be a cseréket és a megjegyzéseidet is:) Továbbá köszönöm az előző részhez a pipákat és a megjegyzéseket is, remélem még több jön :)
-Tudom és részvétem -motyogja. Az ölelést Niall szakította meg, majd rám emelte tekintetét. Borzasztó látvány volt.
-Részvétem Niall -öleltem meg, viszonozta ölelésem ami jól esett. elköszöntünk tőle és megbeszéltünk hogy ebédnél egy asztalnál ülünk.
Kimentünk és egyből Jorge és Damien jött szembe.
-Sziasztok -motyogják vissza köszöntünk. Oda sétáltam Jorgehoz és megöleltem, ő megcsókolta amit viszonoztam is.
**
Ebédidő. Én, Katy, Jorge, Damien és Niall ültünk egy asztalnál. Liz szúrósan ránk pillantott (Niall barátnője) de mi ügyet sem vetettünk rá. Majd Harry lépet be Emmaval. A szőkeség egy nagy kurva, mini szoknyát viselt és egy mélyen kivágott pólót. Baszki kint esik ez meg úgy öltözik mintha nyár lenne.
-Hogy lehet valaki ilyen kurva? -motyogja Niall.
-Akkor nem csak én néztem- motyogtuk Damiennal. Katy és Jorge helyeslően bólintott.
**
A nap gyorsan eltelt, az esernyőmmel haza gyalogoltam, a cipőm teljesen beázott és még egy saroknyira voltam hogy haza érjek.
Mikor az otthonomhoz értem megláttam egy sötét alakot. Rám emelte tekintetét és egyből zöld íriszeivel találkoztam. Bárhol felismerem ezt a tekintetet. Ő volt az.
Sziasztok:) Végre meghoztam a 4. Fejezetet:) Köszönöm még egyszer a díjat Torinak <33 imádlak:) Köszönöm a több mint 1500 oldalmegjelenítést és a 7 rendszeres olvasót. Remélem még bővülni fog:) Szívesen várom chat-be a cseréket és a megjegyzéseidet is:) Továbbá köszönöm az előző részhez a pipákat és a megjegyzéseket is, remélem még több jön :)
Tinixx
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)